Koszi-lap

a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló, többször módosított 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel, és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(2) A bv. szervezet a szabadságvesztést és az előzetes letartóztatást - törvényben meghatározott szerv határozata, illetve rendelkezése alapján - büntetés-végrehajtási intézetekben, illetve a büntetés-végrehajtás egészségügyi intézeteiben (a továbbiakban: intézet) hajtja végre.

(3) A szabadságvesztésre ítélt (a továbbiakban: elítélt), az előzetesen letartóztatott (a továbbiakban együtt: fogvatartott) fegyelmi felelősségre vonására, a fogvatartással összefüggő kártérítésre, a fogvatartottak egészségügyi ellátására, a szabadságvesztés kezdő- és utolsó napjának a megállapítására, a külföldi fizetőeszköz letétezésére és felhasználására, valamint a fogvatartottak munkavédelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.

2. § (1)³ A fogvatartott a jogait személyesen, törvényes képviselője, jogi képviselője, illetve meghatalmazottja útján gyakorolja. A jogok gyakorlása nem sértheti a közérdeket, mások jogait, nem veszélyeztetheti az intézet rendjét és biztonságát. A jogok gyakorlása nem veszélyeztetheti az intézet rendjét és biztonságát.

(2) A fogvatartott köteles a végrehajtásra vonatkozó jogszabályokat, az intézet házirendjét, a bv. szervezet személyi állománya tagjának (a továbbiakban: a személyi állomány tagja), továbbá a fogvatartás körében rendelkezési joggal bíró személyeknek az utasításait betartani. Az utasítás jogszerűségéért az azt kiadó személy felelős.

(3) Az intézet köteles gondoskodni arról, hogy a fogvatartott a jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket az anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven megismerhesse. A tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban kell rögzíteni.

3. § A fogvatartás során a fogvatartott személyiségi jogainak a védelmét a bv. szervezetnek, továbbá a végrehajtásban közreműködő, illetve az azt segítő szerveknek és személyeknek is biztosítaniuk kell. A személyiségi jogok megsértésére alkalmas adat, tény vagy ismeret illetéktelen személy vagy szerv tudomására nem hozható.

4. § (1) A fogvatartás rendjét és biztonságát a fogvatartott önkéntes jogkövetésre való ösztönzésével, a jogszabályoknak megfelelő őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, a szükséges intézkedések megtételével, végső esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell megvalósítani.

(2) Törvényben meghatározott kényszerítő eszközök szabályszerű alkalmazásán túl tilos minden olyan intézkedés és eljárás, amely a fogvatartott életét, testi épségét vagy egészségét sérti vagy veszélyezteti.

5. § (1) A büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő börtönmissziók, egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, illetve személyek e tevékenységüket a vonatkozó jogszabályok, és a bv. szervezettel kötött együttműködési megállapodás keretében végzik.

(2) Együttműködési megállapodás kötésére az intézet parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok), ha pedig az együttműködés több intézetre is kiterjed, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) jogosult. A parancsnok által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot tájékoztatni kell.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő, az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek, illetve személyek tevékenysége jogszabálysértő, vagy nem felel meg az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, a megállapodást a (2) bekezdésben meghatározott személyek megszüntethetik, továbbá a parancsnok az érintett szervezetek képviselőinek vagy az érintett személynek az intézetbe történő belépését megtilthatja. Az együttműködés megszüntetéséről és az intézetbe történő belépés megtiltásáról az adott szervezetet vagy személyt értesíteni kell. Ha a döntést a parancsnok hozta, erről az országos parancsnokot haladéktalanul tájékoztatja.

5/A. § (1)¹⁵⁶ A büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat) is segíti és támogatja a jogszabályok, valamint a bv. szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján.

(2) Együttműködési megállapodást a parancsnok a pártfogó felügyelői szolgálat igazgatójával, az országos parancsnok a pártfogó felügyelői szolgálat főigazgatójával köthet. A parancsnok, illetve az igazgató által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot, illetve a főigazgatót tájékoztatni kell.

6. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fogvatartottnak a fogvatartással összefüggő ügyében - hivatalból vagy kérelemre - azon intézet kijelölt szervezeti egységének a vezetője dönt, ahol a fogvatartott a büntetés vagy intézkedés végrehajtása céljából tartózkodik. A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében - a kérelem, bejelentés tárgyának a megjelölése nélkül - személyes meghallgatást kérhet az intézet szervezeti egységeinek a vezetőitől vagy a parancsnoktól, hozzájuk írásban közvetlenül is fordulhat.

(2) A fogvatartott az (1) bekezdés szerinti döntés (intézkedés, határozat) ellen, vagy annak elmulasztása esetén panasszal fordulhat a parancsnokhoz. Ha a döntést a parancsnok, vagy jogszabályban meghatározott esetekben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) kijelölt szervezeti egységének a vezetője hozta, a panaszt az országos parancsnok bírálja el.

(3)⁴ Ha jogszabályban meghatározott esetekben a fogvatartott ügyében első fokon az országos parancsnok döntött, a panaszt az igazságügy-miniszter bírálja el.

(4) A panaszt a fogvatartott a döntés közlésétől, illetve a döntés elmulasztásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. Ha a fogvatartott a panasz megtételében akadályoztatva volt, a tizenöt napos határidő az akadály megszűnésétől számít.

(5)⁵ A kérelmet, illetve a panaszt harminc napon belül - ha az ügy jellege szükségessé teszi, soron kívül - kell elbírálni, e határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A kérelem, illetve a panasz elbírálásáról, valamint a határidő meghosszabbításáról a fogvatartottat tájékoztatni kell.

(6) A parancsnok, az országos parancsnok, illetve az igazságügy-miniszter döntése - ha jogszabály kivételt nem tesz - végrehajtható.

(7)⁶ Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani az ugyanazon ügyben, három hónapon belül, ismételten előterjesztett kérelmet, illetve panaszt, ha az új tényt, adatot nem tartalmaz. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a fogvatartott egészségi állapotának kivizsgálására, gyermekének nevelésére, elhelyezésére irányuló, megismételt kérelem, illetve panasz esetében.

(8) Jogszabályban meghatározott esetekben a döntés ellen a fogvatartott a büntetés-végrehajtási bíróhoz (a továbbiakban: bv. bíró) fellebbezhet, illetve keresettel fordulhat a bírósághoz.

7. § A fogvatartott a fogvatartásával kapcsolatos ügyében - a 6. §-ban foglalt jogorvoslati lehetőségek mellett - közvetlenül fordulhat

a) a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását;

b) a fogvatartás alatt gyakorolható állampolgári jogainak a sérelme esetén az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához;

c) személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával összefüggő jogsérelem esetén az adatvédelmi biztoshoz.

8. § A fogvatartott kérelemmel, illetve panasszal fordulhat a külön jogszabályokban meghatározott nemzetközi szervezetekhez.

9. § (1) A fogvatartott jogorvoslati jogának az érvényesüléséről az intézet gondoskodik.

(2) A jogorvoslati jog érvényesítésével kapcsolatos iratokat a címzettnek haladéktalanul továbbítani kell. A panaszokat, kérelmeket, bejelentéseket és a döntéseket az intézet köteles nyilvántartani.

(3) A 6-8. §-ban foglaltak nem érintik a fogvatartottak azon jogait (keresetindítás, feljelentés, jognyilatkozat megtétele, közérdekű bejelentés), amelyek a fogvatartástól függetlenül megilletik.

A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA

I. Cím

A BEFOGADÁS

A befogadás alapjául szolgáló iratok

10. § Az intézet az elítéltet

a) jogerős bírósági ítéletről szóló bírói értesítés,

b) elővezetésről szóló rendelkezés,

c) elfogató parancs,

d) a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó bírósági felhívás,

e) a szabadságvesztés ideiglenes foganatbavételére vonatkozó ügyészi vagy bírói rendelkezés

f)⁷ az Igazságügyi Minisztérium külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló értesítése

alapján fogadja be.

Az iratok vizsgálata, a személyazonosság megállapítása

11. § (1) Az intézet megvizsgálja, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratok megfelelnek-e a jogszabályok tartalmi és alaki rendelkezéseinek.

(2) Az elítélt személyazonosságának megállapítása a fogvatartás alapjául szolgáló iratok adatainak és az elítélt személyazonosságát igazoló okiratban foglalt, vagy egyéb módon igazolt, illetőleg az elítélt által közölt adatoknak az összehasonlítását jelenti.

(3) Az intézet az elítélt személyazonosságának megállapításához adatokat kérhet a rendőrségtől, más hatóságtól vagy más intézettől, indokolt esetben a rendőrségtől kéri a személyazonosság megállapítását.

A befogadás megtagadása

12. § (1) Az intézet a befogadást megtagadja, ha

a) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak;

b) a szabadságvesztés végrehajtására előállított, átkísért, átszállított vagy önként jelentkező személy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos.

(2) A befogadás megtagadásáról az előállító (átkísérő) szervet, illetve a végrehajtást elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

Ideiglenes befogadás

13. § (1) Az elítéltet ideiglenesen kell befogadni, ha a személyazonossága kétségessé válik, a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítés hiányos vagy kijavításra szorul, illetve, ha az intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli.

(2) A szabadságvesztés végrehajtására kijelölt intézet az oda útba indított elítéltet a bírói értesítés megérkezéséig ideiglenesen fogadja be.

(3) Ideiglenes befogadás esetén az intézet haladéktalanul megkeresi az illetékes szervet a személyazonosság tisztázása, illetve a szükséges iratok kiegészítése, kijavítása, pótlása vagy megküldése iránt.

(4) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb harminc napig tarthat.

A bíróság felhívására jelentkező elítélt

14. § (1) Ha a bíróság felhívására az elítélt az illetékes megyei (fővárosi) intézet hivatali idejében jelentkezik, az intézet

a) haladéktalanul megkéri az illetékes bíróságtól a bírói értesítést, az ítéletkiadmányt, illetőleg a mellékbüntetésről szóló értesítést;

b) az elítéltet ellátja hitelezett utazási igazolvánnyal és útba indítja a végrehajtásra kijelölt intézetbe;

c) zárt borítékban átadja az elítéltnek a végrehajtásra kijelölt intézetnek szóló - az ideiglenes befogadáshoz szükséges - iratokat;

d) tájékoztatja az elítéltet a jelentkezési kötelezettségéről és a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(2) Az útba indítást úgy kell elvégezni, hogy az elítélt a végrehajtásra kijelölt intézetbe legkésőbb az útba indítást követő napon megérkezhessen.

(3) Az elítélt iratait (bírói értesítések, ítéletkiadmány) haladéktalanul továbbítani kell a végrehajtásra kijelölt intézet részére.

(4) Az elítélt nem indítható útba, és az intézetbe be kell fogadni, ha

a) a várható szabadulásáig hátralévő idő a hatvan napot nem haladja meg;

b) olyan betegségben szenved, amely az utazást akadályozza;

c) ittas vagy bódult állapotban jelentkezett;

d) mozgásában súlyosan korlátozott;

e) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) történő kivizsgálása szükséges;

f) a bíróság által megjelölt nap után késve jelentkezett;

g) a személyazonossága kétséges;

h) az utazást nem vállalja, vagy alapos okból feltételezhető, hogy a jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget;

i) a bíróság vagy az ügyész a szabadságvesztés ideiglenes foganatbavételét rendelte el.

Befogadás megőrzésre

15. § (1) Megőrzésre kell befogadni az elítéltet, ha

a) az intézet illetékességi területén - mint más intézetből jogellenesen távollevőt - a rendőrség elfogta és oda előállította;

b) valamely hatósághoz történő előállítás, illetve gyógykezelés céljából, vagy a végrehajtás körében felmerült egyéb okból más intézet adta át, illetve az engedélyezett távollét után más intézetben jelentkezik, mint ahonnan elbocsátották.

(2)¹⁰⁹ A megőrzésre befogadott elítéltet a megőrzés okának megszűnését követően az intézetek közötti legközelebbi heti rendszeres szállítással a végrehajtásra kijelölt intézetbe kell szállítani.

Befogadás elfogató parancs és elővezetési határozat alapján

(2) A megyei (fővárosi) intézet a napszaktól függetlenül köteles befogadni azt a rendőrség által átkísért elítéltet, akinek az intézet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság a szabadságvesztés megkezdése vagy folytatása végett az elővezetését rendelte el.

(3)⁸ Az (1) bekezdés szerint kell eljárni, ha a rendőrség vagy a határőrség a jogellenesen távollevő elítéltet elfogja, és az intézetbe kíséri.

(4) Az intézet az elítélt átvétele előtt a rendelkezésre álló iratokból köteles az elfogató parancs hatályosságáról meggyőződni, illetve az elővezetést kérő intézettel a szükséges adatokat egyeztetni.

(5)⁹ Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetben az intézet a 14. § (1) bekezdésének a) pontja szerint jár el.

Befogadás külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele esetén¹⁰

16/A. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 50. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet fogadja be, az Igazságügyi Minisztérium átvételről szóló értesítése alapján.

A befogadással kapcsolatos közbeeső intézkedések és értesítések

17. § Ha az elítélten a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, a javítóintézetből, a katonai fogdából átkísért elítélt azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a törvényességi felügyeletet ellátó ügyésznek meg kell küldeni.

18. §¹⁵⁷ (1)¹¹⁰ Ha az elítélttel szemben más ügyben közérdekű munka büntetés vagy pártfogó felügyelet intézkedés végrehajtása van folyamatban, az intézet a befogadásról hetvenkét órán belül tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatnak az elítélt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fővárosi) hivatalát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői hivatal).

(2) Az elítéltet a befogadását követő tizenöt napon belül kivizsgálás céljából az IMEI-be kell szállítani, ha a bíróság

a) a kényszergyógyítását rendelte el;

b) megállapította az elítélt korlátozott beszámítási képességét.

(3) Ha az elítélt az intézetbe magával hozza felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézménybe történő elhelyezésről az intézet haladéktalanul gondoskodik.

(4) Ha az elítélt a befogadásakor bejelenti, hogy kiskorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, az intézet hivatali időben az illetékes gyámhatóságot, hivatali időn kívül az illetékes rendőri szervet haladéktalanul értesíti.

(5) Ha az elítélt lakása vagy más vagyontárgya őrizetlenül maradt, az intézet erről az illetékes önkormányzat jegyzőjét, illetve az elítélt által meghatározott személyt értesíti.

19. § (1) A nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesülő elítéltet a befogadáskor írásban nyilatkoztatni kell, hogy a folyósítást az intézetbe vagy az általa meghatalmazott személy részére kéri.

(2) Az elítéltet tájékoztatni kell, hogy kérheti az őt megillető, az (1) bekezdésben nem említett pénzbeli járandóságainak az intézetbe történő folyósítását is.

Az elítélt egészségügyi vizsgálata

20. § Az intézetbe befogadott elítéltet a közösségbe elhelyezés előtt - a külön jogszabályban foglaltak szerint - egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni.

Az elítéltnél lévő tárgyak átvétele

21. § (1)¹¹ Az elítélt az intézetben a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tárgyakat tarthatja magánál. A parancsnok az elítéltnél tartható tárgyak mennyiségét a házirendben fajtánként határozza meg.

(2)¹⁰⁶ A befogadási eljárás során az intézet az elítéltnél nem tartható tárgyakat igazolás ellenében átveszi, és azokat a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel az elítélt letétjébe helyezi.

(3) Ha a letétbe helyezés veszélyeztetné az intézet biztonságát, vagy az közegészségügyi, illetve egyéb okból nem lehetséges, a letétbe helyezést meg kell tagadni, majd ezzel egyidejűleg fel kell hívni az elítéltet, hogy gondoskodjék a tárgy intézeten kívüli megőrzéséről vagy értékesítéséről. Ha az elítélt ennek nem tesz eleget, az adott tárgyat - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - meg kell semmisíteni.

(4)¹² A letétbe helyezhető tárgyak mennyiségét - a tárolási lehetőségek figyelembevételével - a parancsnok határozza meg.

(5) Ha az elítéltnél lőfegyver, lőszer, robbanó-, sugárzó anyag vagy kábítószer van, azt a rendőrségnek kell átadni.

Az elítélt felszerelése

22. §¹³ A befogadott elítéltet el kell látni a 2. számú mellékletben meghatározott egyéni felszerelési tárgyakkal. A 2. számú melléklet 2. pontjában felsorolt formaruházatot a végrehajtásra kijelölt intézet biztosítja az elítélt részére.

Elhelyezés a körleten

23. § A nyilvántartásba vett elítéltet az elhelyezési körletre kell kísérni, és részére a megfelelő körletrészt, zárkát vagy lakóhelyiséget, továbbá fekvőhelyet kell kijelölni.

Az elítélt jogainak és kötelezettségeinek az ismertetése

24. § (1) Az elítéltet, közvetlenül az intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a lehetőségéről.

(2) Az elítélt részére az elhelyezését követő huszonnégy órán belül át kell adni a szabadságvesztés végrehajtásának a rendjéről, a jogairól és a kötelezettségeiről szóló tájékoztatót, az intézet házirendjét, valamint ki kell oktatni a legfontosabb balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokra. Ha az elítélt írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban kell elvégezni, és annak megtörténtét az elítélt jelenlétében, két tanú aláírásával, írásban kell rögzíteni.

(3) Az intézetnek biztosítani kell, hogy az elítélt az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tájékoztatók tartalmát megismerhesse, ennek érdekében meg kell adni a szükséges segítséget és a folyamatos tájékozódás lehetőségét.

Az elítélt adatainak nyilvántartása

25. § (1) A szabadságvesztés végrehajtására befogadott elítélt törvényben meghatározott adatainak a helyi nyilvántartását a fogvatartó intézet látja el.

(2) Az elítéltek adatainak a központi nyilvántartását és a külföldi államnak átadott elítéltek adatainak a nyilvántartását az Országos Parancsnokság végzi.

26. § A nyilvántartásba vételkor az elítéltről fényképet kell készíteni, és nyilvántartási számmal kell ellátni. A fénykép és a nyilvántartási szám csak törvényben meghatározott esetekben - az országos parancsnok engedélyével - hozható nyilvánosságra.

27. § A nyilvántartást végző szervek a nyilvántartás adataiból törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesítenek, biztosítják a nyilvántartásba való betekintést, felelősek az adatvédelmi szabályok megtartásáért.

A szabadságvesztés kezdő- és utolsó napjának meghatározása

28. § A befogadási eljárás során az intézet külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja, és az elítélttel írásban közli a szabadságvesztés kezdő- és utolsó napját, valamint a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének a napját.

Értesítések a befogadásról

29. § (1) Az intézet az elítélt befogadásáról - a várható szabadulás időpontjának közlésével - tíz napon belül értesíti

a) az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot;

b) a Belügyminisztérium illetékes szervét;

c) az első fokú ítéletet hozó bíróságot;

d) gondnokság alá helyezett elítélt esetében a gondnokot.

(2) Ha az elítélt hadköteles, az intézet a befogadásról öt napon belül értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot.

(3)¹¹¹ Ha a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést rendelt el [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 596. § (3)-(6) bek.], akkor az intézet a befogadásról tíz napon belül az intézkedés előírásainak megtartását ellenőrző rendőrkapitányságot is értesíti, amennyiben az nem azonos az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendőrkapitánysággal.

(4) Ha a bíróság a büntetőeljárás során óvadék elfogadásáról határozott, az intézet a befogadásról tíz napon belül az óvadék elfogadása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróságot is értesíti, amennyiben az nem azonos az (1) bekezdés c) pontja szerinti bírósággal.

(5)¹⁵⁰ A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek volt hivatásos (szerződéses) állományú tagjának szolgálati igazolványát a kiállító szervnek, az elítélt útlevelét pedig a Belügyminisztérium illetékes szervének kell megküldeni.

(2) Ha az intézetnek hivatalos tudomása van arról, hogy a szabadságvesztést töltő elítéltet a bíróság újabb büntetőeljárásban nem jogerősen szabadságvesztésre ítéli, erről a rendelkezésre álló irat (megkeresés, idézés, bírói értesítés, hivatalos feljegyzés, ítéletkiadmány) fénymásolatának megküldésével értesíti a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt.

Befogadási és foglalkoztatási bizottság

30. § (1) Az intézetekben befogadási és foglalkoztatási bizottság (a továbbiakban: befogadási bizottság) működik.

(2) A befogadási bizottság a befogadástól számított nyolc napon belül, az elítélt személyes meghallgatását követően dönt

a) a Bv.tvr.-ben meghatározott szempontok szerinti csoportba sorolásról;

b) a munkahely és a munkakör kijelöléséről;

c) az oktatásban és a képzésben való részvételről.

(3) A befogadási bizottság a parancsnok által meghatározott körben véleményezési, illetve javaslattételi feladatokat is elláthat.

A szabadságvesztést végrehajtó intézet

31. § (1) A szabadságvesztés végrehajtására a jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelő intézetet az Országos Parancsnokság illetékes szervezeti egységének a vezetője jelöli ki.

(2) Az elítélt az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérő intézetbe - a kijelölésre jogosult engedélye alapján - akkor szállítható, ha

a) a kijelölt intézetben nincs férőhely;

b) a más intézetben való elhelyezés biztonsági okból indokolt;

c) az elítélt más intézetben való elhelyezését kérte;

d) a megfelelő foglalkoztatására csak más intézetben van lehetőség;

e) jogszabály így rendelkezik.

(3) Az elítélt a (2) bekezdés szerinti intézetbe csak akkor szállítható, ha ott a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, illetve az elítéltek elkülönítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések végrehajtása biztosított.

A FOGVATARTÁS RENDJE ÉS BIZTONSÁGA

32. § Az intézetben a fogvatartás törvényes végrehajtásához szükséges rendet kell fenntartani. A rend kialakítása és fenntartása a bv. szervezet feladata.

33. § A fogvatartás rendjének fenntartása érdekében az elítélt nem bízható meg olyan feladattal, amelynek végrehajtása során más elítélttel alá- és fölérendeltségi viszonyba, illetve más elítélt személyiségi jogait sértő adat birtokába kerülhet.

34. § (1) Az elítéltet megillető jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének rendjét házirendben kell szabályozni.

(2)⁹⁹ A házirend tartalmazza:

a) az elítéltek napirendjét;

b) az elítéltek intézeten belüli foglalkoztatására, mozgására, tartózkodására és a munkavégzés rendjére vonatkozó szabályokat;

c) a panaszok, kérelmek, bejelentések, illetve egyéb jogorvoslatok előterjesztésének a rendjét;

d) az elítélt viselkedési szabályait;

e) a látogatók fogadásának, valamint az intézet elhagyásának a szabályait;

f) a szükségleti cikkek vásárlásának idejét, módját;

g) az elítélt által küldött, vagy a részére érkezett levelek, csomagok kezelésére vonatkozó szabályokat;

h) az elítéltek tartózkodására és foglalkoztatására szolgáló helyiségek használatának rendjét;

i) az egyházi szertartások, a karitatív és a missziós rendezvények időrendjét;

j) a távbeszélő készülék használatának rendjét és feltételeit.

k)¹⁵ az elítéltnél tartható tárgyak fajtánként meghatározott mennyiségét [21. § (1) bek.];

l) a körleten betartandó balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat;

m) a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket.

(3)¹¹² Az elítéltet a házirendben tájékoztatni kell a pártfogó felügyelői szolgálat önkéntes igénybevételének lehetőségéről.

(4) A házirend megtartására, valamint megszegésének a következményeire az elítéltet figyelmeztetni kell.

(5) A házirendtől csak a parancsnok engedélyével lehet eltérni.

35. § (1)¹⁰⁰ A napirendben kell meghatározni minden olyan tevékenységet, amely a bv. szerv napi folyamatos működését biztosítja, így az ébresztő és a takarodó, a nyitás és zárás, a létszámellenőrzés, az étkezés, a szabad levegőn való tartózkodás, a munkavégzés, az oktatás, az orvosi rendelés, a szabadidő eltöltése és a jogorvoslatok előterjesztése idejét és helyét.

(2) A takarodó és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(3) Az étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább húsz percet kell biztosítani.

A fogvatartás biztonsága

36. § (1)¹⁶ A fogvatartás biztonsága olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél az intézetben, illetve büntetés-végrehajtási feladat teljesítése miatt az intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége,