Morális mélypont a jogszolgáltatásban...

     

A „Koszi-klán” per másodfokú tárgyalásának negyedik napja kedden, 10.00 órakor kezdődött a Győri Törvényszék épületében.

Szabó Miklós, huszonnegyed rendű vádlott védőjének perbeszédével folytatódott a monstre per tárgyalása, aki kijelentette, hogy ez a per a magyar büntetőeljárás morális mélypontja,amely felvonultatja a napjainkat jellemző és átszővő összes anomáliát.

Nagy Gábor beszédében kiemelte, nem jellemző, hogy egy ügyet a huszonnegyed és huszonötöd rendű vádlottak nevével fémjelezzenek, ebben az esetben mégis erről van szó, aminek oka meggyőződése szerint, a Pest Megyei Rendőr Főkapitányság és Szabó Miklós és István között fennálló ellentét. Az ügyvéd azzal kezdte beszédét, még véletlenül sem állítana olyat, hogy ügyfele ártatlan, de annyit kérne a Győri Ítélőtáblától, csak azért ítéljék el Szabó Miklóst, amit elkövetett.

A Pest Megyei Bíróság ítéletét elfogultnak tartja a védő Szabó-fivérekkel szemben. Kéri az elsőfokú bíróság döntésének hatályon kívül helyezését, mivel eljárási szabálysértés történt az ügyben.

Szabó Miklós esetében a felbujtás emberölésre vád a különösen védett tanú vallomásán alapul, kinek szavahihetősége erősen megkérdőjelezhető Nagy Gábor ügyvéd szerint.( A különösen védett tanú szerepével már többször is írtunk!) Ebből következik, hogy ügyfelének nincs köze a diósdi kettős emberöléshez, s kéri védence felmentését e vád alól.

Nagy Gábor szerint az első fokon eljáró tanács elnöke és egyik tagja is eljárt nyomozási bíróként, ezért "nincs más hátra, mint előre, a döntést teljes egészében hatályon kívül kell helyezni".     Hozzátette: ugyanakkor konstruált vád került az első fokú tanács elé, ráadásul sérült a törvényes vád elve is, amikor nem jelölik meg pontosan, mely cselekményével sértette a vádlott az egyes törvényhelyeket. Ez pedig - folytatta - az eljárás megszüntetésének oka.

( A hivatkozott Be. jogszabály, amely az 1998. XIX, számú tv-ben található, így rendelkezik:

A bíró kizárása

21. § (1) Bíróként nem járhat el,

a) aki az ügyben mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,

b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,

c) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,

d) aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,

e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók."

Szavai szerint a nyomozás - amely aztán kényszerpályára helyezte az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróságot - "a szakmai szabályok odadobása, néhol a rendőri becsület sárba tiprása" volt, aminek szavai szerint az az oka, hogy a Szabó testvérpárral személyes konfliktusuk volt egyes megyei rendőri vezetőknek.
Szabó Miklós mellett testvérét, Szabó Istvánt is vádolják a diósdi maffia vezetésével. 

Nagy Gábor több mint kétórás védőbeszédében elmondta, "minden szempontot megelőző kérdés volt", hogy "ez a két személy a büntetőjog látókörébe kerüljön". 
Ennek elemeként említette a "Koszi-entitást", a klánként említés, ami vérségi köteléket jelent, holott védencének sem felmenője, sem leszármazottja nem érintett az ügyben. 
    
Mint mondta: a zseniális konspirátor és dezinformátor, a csoport "igazi vezéregyénisége", Czibere Attila 2007 elejéig két másik vádlottat említ a bűnszervezet irányítójaként, majd hirtelen "egyszerűen kicserélődik" a vezérkar, s belép a képbe a Szabó testvérpár, innentől van "Koszi-ügy".
Hozzátette: a diósdi kettős gyilkosságra való felbujtás vádja alól akár fel is menthetik ügyfelét, mert nem tekinthető felbujtásnak, ha valaki egy, a köreiket zavaró személy "elutaztatásáról" szóló megbeszélésen nem szól egy szót sem. 

De ha nem így történt volna, arról nincs adat, hogy a gyilkosság előtt néhány nappal visszavont megbízás ismételt megadásához ügyfelének bármi köze volna, így azért Czibere Attila önállóan felel, Szabó Miklóst pedig fel kell menteni e vádpont alól - érvelt.
Szólt arról is: az eljárás során nem látja bizonyítottnak, ügyfele védelmi pénzt szedett volna. Megjegyezte ugyanakkor az első fokú ítélet furcsaságaként említette, hogy noha aszerint Szabó Miklós a bűnszervezet vezetője volt, nem tudott arról, hogy a legnagyobb haszonnal kecsegtető tevékenységbe, vezetékes olajlopásba kezdenek. 

A bűnszervezet létét nem kérdőjelezi meg az ügyvéd, viszont azt igen, hogy Szabó Miklós vezette volna ezt a társaságot, valamint kifejti, ellentmondás áll fent, hiszen nem lehet valaki egy személyben a bűnszervezet feje és védelmi pénzszedő. Az egyik szerepet betöltő a társaság hierarchiájának csúcsán áll, míg a másik a szervezeten kívül helyezkedik el.

A huszonnegyed rendű vádlottat első fokon 18 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Pest Megyei Bíróság, s súlyosbító kérelmet nyújtottak be. E súlyosítási kérelem is erősíti Nagy Gábor védő  feltételezését a Pest Megyei Rendőr-főkapítányság és a Szabó fivérek közötti személyes jellegű ellentétet.

--------------------------------------------------------------------------------------------

"Szörfözés a vallomások között..."

'- Ügyfelének felmentését kérte a kettős gyilkosságra való felbujtás és a Szerémi úti pénzszállítórablásban való részvétel vádja alól a diósdi maffiaper keddi tárgyalásán a Győri Ítélőtábla előtt Bánáti János, a bűnszervezet vezetésével testvéréhez hasonlóan vádolt Szabó István védője; szerinte a másik lehetőség az ítélet hatályon kívül helyezése. (MTI)"

Csaknem másfél órás védőbeszédében hangsúlyozta dr. Bánáti János védő: "határozott, egyértelmű és meggyőződéssel vallott" álláspontja, hogy két tényállásban ügyfele ellen szóló, szerény mennyiségű bizonyítékokat a fellebbviteli bíróságnak felül kell vizsgálnia, ennek alapján pedig ki kell rekesztenie az eljárásból. 

Ezt követően pedig - tette hozzá - nem lesz elég bizonyíték a Győri Ítélőtábla kezében ahhoz, hogy ne felmentő ítéletet hozzon ezekben az ügyekben.
Érvelése szerint alapvető érdekellentétek feszülnek az egymásra vallomást tevő vádlottak között, akik "érdektől, elfogultságtól és érzelmektől telt" kijelentéseket tettek, amelyek közül ítéletében az első fokon eljáró bíróság 17 helyen nevezte hazugságnak a Czibere Attila által előadottakat, miközben vallomásaiban "szörfözve" a nekik tetsző részeket fogadták el csak valósnak, amelyekre hivatkozva hozta meg az elmarasztaló ítéletét a Szabó testvérekkel szemben.

 Kifogásolta azt is, hogy az első fokú ítélet többször is a Szabó fivérek "érintettségéről" értekezik. Szerinte ezt akkor tette így, "amikor nem tud tényállást találni" a vádlottakra bizonyítani kívánt cselekményekhez. Bánáti János szavai szerint nemhogy ilyen súlyú, de még egy lopási ügyben sem lehetett volna figyelembe venni annak a védett tanúnak a vallomását, aki másfél évvel később "világosodott meg", és mondta el a rendőrségen, hogy a társaság tagjai egy nyilvános szórakozóhely zajában beszéltek arról, "lényegében ordibálva": kit kell eltenni láb alól.

Hiányolta, hogy a nyomozási bíró nem tett lépéseket a különösen védett tanú vallomása szavahihetőségének ellenőrzésére. Szerinte "felépített, hamis vallomásról van szó", amit az is bizonyít, hogy a tanú - aki egyetlen alkalommal járt a mulatóban - VIP-boxként írta le a helyet, ahol a társaság ücsörgött, ezt a kifejezést pedig csak egy vádlott használta az ügy során. Ráadásul a jelzett bár bútorzatát 2004. augusztus végén szétbontották, így 2004. decemberében nem valószínű, hogy létezett a box.

A Szerémi úti pénzszállítórablás kapcsán hangsúlyozta: itt "csupán Czibere Attila összevissza beszéde" szól védence ellen. Érdekes, hogy Czibere a szembesítéskor arra hivatkozott, hogy Szabó Istvánnak, ha nem is mondta, hogy mire kellett a tőle kölcsönkért pénz, de Szabónak éreznie kellett, ha máshonnan nem, a híradásokból, hogy mire használták fel! Továbbá különös, hogy az elsőfokú bíróság Czibere Attilát a Szerémi úti esetnél rablási kisérletben, Szabó Istvánt pedig rablásban mondta ki bűnösnek!

A tárgyalás holnap P. Sándor perbeszédével folytatódik!

Oldal: Morális mélyponton a jogszolgáltatás
Koszi-lap - © 2008 - 2024 - koszi-lapok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat