Koszi-lap

Egy kis amatőr magyarázat 

Kezd durvulni, persze idézőjelben az egész ügy. Mint kiderült, bár senki nem mondja ki, senki sem az valójában, mint ahogyan az ügyészség a vádiratban a bíróság elé tálalta.

Senki nem beszél arról a személyről, aki gyanúsítottból avanzsált előbb tanúvá, majd védett tanúvá.

Arról sem beszél a fáma, hogy miként került a többtíz millió forint az ügy egyik kulcsfigurájához, aki végül is kiadta a parancsot a gyilkosságra! No, nem a testvérpárról van ám szó! Pedig az ügyészség blikkfangosan kitalálta a felbujtó felbujtója titulust. Persze, ez jól megmérhető büntetési tételt vonz magával. Az egyik vádpont – nevezetesen ez, megdőlni látszik,- így marad a bűnszövetség felállítása, illetve megállapítása a két fiú esetében.

Nos, hogy a fentieket igazoljam, álljon itt az

1998. évi XIX. törvény

a büntetőeljárásról

néhány  passzusának a magyarázata a Magyarország.hu portálról. Onnan, ahol is az igazságügy szakemberei magyarázzák el a törvényhelyeket, közérthető módon az átlagolvasók számára. (Ahol szükségességét érzem és látom, ott a konkrét törvényi helyet is beapplikáltam.) Dölt, /cursivált/ szedéssel az én meglátásaim, észrevételeim találhatóak. Az ügy szempontjából kiemelten fontos eltéréseket bold szedéssel olvashatják.

I.                   rész

 A bizonyítási teher

4. § (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.

(2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

/Nos, eddig egyetlen, kétséget kizáró, bizonyított tényt nem tudott produkálni az ügyészség./

A bizonyítás célja és általános jellemzői

A bizonyítás az igazságon alapuló tényállás megállapítására irányuló eljárás, amely során a hatóság (bíróság) feladata, hogy azt hiánytalanul, a valóságnak megfelelően állapítsa meg. A bizonyítási kötelezettség (teher) a vádhatóságra hárul.

/Sajnálatos módon, egyre jobban érződik az a hozzáállás, hogy itt az igazság, a ténymegállapítás, a valóság felderítése működjön. A bíróság tisztában van azzal, hogy bármilyen ítéletet fog hozni, másodfokra fog kerülni ez az ügy. Mert, ha felmentik a két testvért, akkor az ügyészség fog fellebbezni, hiába ítélik el a valódi bűnösöket. Ha meg mindenkit elítélnek – ez várható, - akkor a fiúk védői adnak be fellebbezést. És ezzel tisztában van a bíróság, így igyekszik gyorsítani a tárgyalás-sorozatot.

Tényállás:- három nehéz fiú(bűnöző) tanúvallomása, különös körülmények között. Az I. rendű vádlott és a nyomozásvezető közötti telefonbeszélgetés a legjobb példa erre. Majd az a vádlott-társ, akinek több gyilkosság is nyom/hat/ja a lelkiismeretét, alig közel félév után teszi meg a „terhelő-feltáró” jellegű vallomását. Elég gyenge állítással, hogy miért várt félévig erre a vallomás-tételre! (Félt, mert megfenyegették…- az egyik legkegyetlenebb gyilkos????/

A hiánytalanság is erőteljesen megkérdőjelezhető! E három, majd még egy –védelem alá helyezett – vádlott-tanú vallomásain kívül semmi konkrét bizonyíték nem állt a nyomozó, illetve az ügyészség  rendelkezésére. Persze, most lehet hivatkozni a lehallgatásokra, amelyek annyira konkrétak, hogy azt hallok ki belőle, amit hallani szeretnék.

Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. A tanú köteles a kihallgatás végett az idézésre megjelenni, vallomást tenni, és az igazat mondani. Kötelezettségeire és a vallomás megtagadásának esetleges akadályaira figyelmeztetni kell, ennek jegyzőkönyvezése az érvényes vallomás feltétele. Ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekménynél való közreműködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. A tanúnak azonban nem csak kötelezettségei, hanem jogai is vannak. Joga van arra, hogy az utazással és a megjelenésével felmerült költségeit, kiadásait a hatóságtól igényelje. A tanúnak joga van a munkából kiesett idő díjazására és napidíj térítésre. A tanú részére a megjelenésével szükségképpen felmerült útiköltséget is meg kell téríteni. Útiköltségen a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással felmerült és igazolt költségeket (viteldíjat, fuvardíjat stb.) kell érteni, ideértve a helyi közlekedési eszköz használatával felmerült viteldíjat is.

 A tanú a kihallgatása során az általa észlelt tényekről ad elsődlegesen számot, de az ezekről alkotott véleményéről is beszámolhat, mivel azonban a bizonyítás szempontjából kizárólag a tényelőadás vehető figyelembe a hatóság a tanú észlelésein alapuló vallomását elhatárolja a következtetéseitől. A vallomás megtagadása rendbírsággal szankcionálható, viszont az igazmondási kötelezettség megszegése a hamis tanúzás vagy mentő körülmény elhallgatásának bűncselekményét meríti ki.

/Az egyik lényeges momentum itt található meg: azonban a bizonyítás szempontjából kizárólag a tényelőadás vehető figyelembe…

/Végigolvasván a vádiratot, a nyomozati anyagokat, rengeteg helyen a tanúk észleléseit, benyomásait tényanyagként kezelte az ügyészség!/

A hamis tanúzás bűncselekményét követi el az a tanú, aki bíróság vagy a hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, továbbá az, aki a büntető ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. Általában az olyan körülményt tekintjük lényegesnek, amely az ügy érdemi eldöntésére lehet kihatással, vagy az eljárás valamelyik szakaszában hozott határozat szempontjából fontos.

/Nos, igencsak érdekes pl. annak a vádlottnak tanúként tett vallomása, amely igyekszik jól eláztatni a testvéreket. Viszont eltűntek, illetve süllyesztőbe kerültek az olyan tanúvallomások, amelyek cáfolták az a vád által kreált „tényt”, hogy a kamionmosó emeleti bárjában lett volna a két fiú! Az akkor ott dolgozó személyzet nem ismerte fel őket, pedig nagyon szerették volna a nyomozók. Az ügy kulcsfigurája úgy hazudik, mint a vízfolyás, persze az elé tárt igényeknek megfelelően. S mindezt teheti büntetlenül!

A tanúkat egyenként hallgatják ki. A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, de a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti. A kihallgatása során a tanú a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de arra is joga van, hogy a vallomását összefüggően előadja; ennek során - a tanú védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével - tisztázni kell azt is, hogy a tanú az általa elmondottakról miként szerzett tudomást. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, ennek okát tisztázni kell. A tanút a nyomozásban az ügyész, illetőleg - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság kihallgatja. Fontos megjegyezni, hogy a feljelentő tanúként kihallgatható. Ha a feljelentés tartalmazza a feljelentő előadását, a tanúkénti kihallgatása mellőzhető.

/Az egyik legszebb „gumiszabály”. A gyanúsított hiába írja oda, hogy nem ért egyet ezzel, vagy azzal, a kutyát sem érdekli!/

A tárgyaláson a tanút a bíró hallgatja ki. A bíró a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását felolvashatja, ha a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy ha a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megidézze.

A tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának akkor van helye, ha

1. a tanú az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van,
2. megalapozottan feltételezhető, hogy a tanú tárgyaláson nem jelenhet meg.

Nem lehet tanúként kihallgatni:

1. a lelkészt, illetőleg egyházi személyt, amelyre hivatásbeli titoktartási kötelezettsége áll fenn;
2. a védőt arra nézve, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt;
3. akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás;
4. a hatósági tanút olyan adatokra és tényekre, amelyekre titoktartási kötelezettség terheli és nem kapott a hatóságoktól felmentést;
5. aki a titoktartás alól nem kapott felmentést, olyan tényről, amely államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül.

A tanúvallomást jogosult megtagadni:

1. a terhelt hozzátartozója;
2. az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, de kizárólag az ezzel kapcsolatos kérdésekben,
3. az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené, kivéve, ha ez alól a jogosult felmentette, vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresésére a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása a felmentésre jogosult számára kötelező.

A vallomástételi akadály ellenére kihallgatott tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. A tanúvallomás megtagadásának lehetőségére a tanút mindig figyelmezeti a hatóság, a figyelmeztetést jegyzőkönyvbe veszik. A figyelmeztetés elmaradása a tanúvallomás érvénytelenségét vonja maga után.

Ha a tanú idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható. Ha a tanú önhibájából olyan állapotban jelenik meg (pl. részegen), hogy nem hallgatható ki, illetőleg az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, a következő kihallgatására, illetve eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető el. Az okozott költség megtérítésére kötelezni kell. A rendbírság összege ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedhet. Rendbírság kiszabásáról kizárólag a bíróság és az ügyész határozhat. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. Az elővezetés elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezik, és a rendőrség hajtja végre.

A tanú védelmét biztosító különleges megoldásokat a tanú emberi jogainak tiszteletben tartása és a bizonyítás eredményességének szempontjai indokolják.

/Miként lehet tanúvédelmi programba bevonni azt a személyt, aki kezdeményezője, illetve közvetetten résztvevője volt egy kettős gyilkosságnak???/

A tanúvédelem alkalmazott eszközei:

1. a tanú adatainak titkosítása,
2. a különösen védett tanúvá nyilvánítás,
3. audiovizuális technikával bonyolított kihallgatás a tárgyaláson,
4. a tanúvédelmi program,
5. személyes védelem, őrzés.

A hatóság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak a személyi adatait - kivételesen, indokolt esetben a nevét is - az ügy iratainál elkülönítve, zártan kezeljék. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, ettől kezdve hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé és a megidézett tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítják meg az arra jogosultak.

Ha a büntetőeljárásban részt vevő tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személy védelme az előző pontban ismertetett személyi védelem keretében nem biztosítható, akkor ún. Védelmi Program keretében kell védelemben részesíteni. A rendőrség a fenyegetett helyzetben lévő személlyel megállapodást köt. A Védelmi Program felelőse a Tanúvédelmi Szolgálat, amely a rendőrségen belül a Védelmi Program ellátására szervezett egység. Védelmi Programra megállapodás a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel vagy terhelttel köthető. A védelmi program részletes szabályait a 2001. évi LXXXV. törvény tartalmazza.

A különösen védetté nyilvánított tanú vallomása a bizonyítás teljes értékű anyagává válik anélkül, hogy a tárgyaló bíró és a védelem látta vagy tárgyaláson kikérdezte volna a tanút, vagy a védelemnek lehetősége lenne az eljárás bármely szakaszában őt megismerni, hozzá személyesen kérdéseket intézni.

A különösen védetté nyilvánítás feltételei: különösen védetté nyilváníthatja a bíróság (nyomozási bíró) a tanút, ha

1. vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
2. a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,
3. személye, tartózkodási helye, valamint az a tény, hogy a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a gyanúsított és a védő előtt ismeretlen,
4. személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

A különösen védett tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, nem idézhető a tárgyalásra, a védelem számára személyében ismeretlen marad. A különösen védett tanú meghallgatásán csak a (nyomozási) bíró és az ügyész lehet jelen.

/ Ha a nyomozó hatóság már elfogta a feltételezett tetteseket, felderítette az ügy lényegi elemeit, akkor miért is kellett ebben az ügyben egy olyan személyt különösen védett tanúvá nyílvánittani. MÁSFÉL ÉV után, aki olyat akar bizonyítani az állításaival, amely az addigi nyomozati anyagok ismeretében nyilvánvaló, hogy nem lehet igaz. Magyarán nem mond igazat! Vajon, kinek lehet ez az érdeke?

Az áldozat- és tanúvédelem kapcsán az audiovizuális technikával történő kihallgatással lehetőség nyílik arra, hogy a közvetlenség elvének és a védelem közvetlen kérdezési jogának sérelme nélkül a tanú kihallgatása úgy történjen, hogy a bírósági tárgyalás színhelyén a tanú csak az elektronika segítségével legyen jelen

/ Nos, érdekes módon olyan időszakokban történtek lehallgatások, amikor még csendes, békés volt a vidék. Már talán előre tudták a lehallgatók, hogy a munkájukra később szükség lesz? Most nem ecsetelem a hiányzó max. 60 napos nyomozati bírói engedélyek meglétét./

VII. Cím

A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁSOK

A szemle

A bizonyítási kísérlet

121. § (1) A bíróság, illetőleg az ügyész bizonyítási kísérletet rendel el és tart, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e.

(2) A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetőleg megtörténhetett.

/Itt csak egyetlen kérdés merül fel! A vád állítása szerint, négyen az egyik fiú lakásán döntötték el a gyilkosságot. Mind a két fiú kérte, hogy un. háromszögeléssel állapítsák meg, hogy az adott időben lehettek-e egy helyen? Az ügyészség azonban azonnal elutasította e beadványt! Miért is? Mert akkor ez az „erős” bizonyíték atomjaira hullana!/

A felismerésre bemutatás

122. § (1) A bíróság, illetőleg az ügyész felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak - ha más lehetőség nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.

(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud.

(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú - így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű - személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.

(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.

(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.

123. § (1) A bizonyítási kísérletre és a felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A bíróság, illetőleg az ügyész a szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás tartásához a nyomozó hatóságot is igénybe veheti. A nyomozó hatóság a bíróság utasításait határidőre teljesíti.

(3) A szemlét, a bizonyítási kísérletet és a felismerésre bemutatást - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság is elrendelheti, és tarthatja.

(4) A terhelt, a tanú, a sértett és más személy a szemlének, a bizonyítási kísérletnek és a felismerésre bemutatásnak köteles magát alávetni, a birtokában levő tárgyat a szemle, a bizonyítási kísérlet, illetőleg a felismerésre bemutatás céljából köteles rendelkezésre bocsátani. E kötelezettségek teljesítésére a terhelt kényszeríthető, a sértett és más személy pedig rendbírsággal sújtható.

(5) A szemle, a bizonyítási kísérlet és a felismerésre bemutatás lefolyását rendszerint kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel rögzíteni kell. A rögzített kép- vagy hangfelvételt az iratokhoz kell csatolni; az az eredeti célon kívül más célra nem használható fel.

/ Itt is történt ám furcsaság! Az egyik fényképes felismertetésen érdekesen állították össze a „tablót”. Három fehér mellé betették az egyik fiú képét, aki persze roma. Ám a lényegi tanúk így sem ismerték fel- mert nem is ismerhették,- viszont a vád „tanúi” felismerték! Ami ugye nem is volt ilyen körülmények között nehéz!/

………………………………………………………………………………………………

Az első részben idáig jutottam el, rengeteg kérdés, kérdőjel sorjázik még. De ezekről a következő részben, ahogyan halad a per, s alakulnak ki az újabb ellentmondások!

Ps. Csak azokra a jogszabályi helyekre hivatkoztam, ahol eljárásjogi problémák vetődtek, s vetődnek még napjainkba is fel.

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat