„Számok varázsa”
Egy híján húsz…
Elnézést, hogy eddig nem jelentkeztünk, de az élet hozta úgy, hogy olvastunk felváltva, összevetettünk, szintén felváltva. Az elmúlt időszakban ismételten átolvastuk a pert, majdnem teljes anyagát. És vadásztunk olyan tényekre, amelyek – mint a szerződésekben, - „apró betűsekké” váltak, mélyen elbújva a betűk tengerében. Miért is váltak fontossá ezek az „apró betűs” részek?
Azért, mert vagy nem kerültek a tárgyalási szakban feldolgozásra, vagy ugyan feldolgozták, az „sajátos” értelmezést nyertek a per folyamán. Ráadásul figyelemmel kellett kísérnünk az ügy szereplői között lezajlott polgári peres ügyet is. Sajnálatos módon, a polgári peres ügy is a „nagy ügy” bírói vonalát kíséri! De erről majd máskor.
A „nagy üggyel” kapcsolatban pedig, ha valaki még nem tudná, a Fővárosi Ítélőtábla ellen benyújtott elfogultságot a felettes szerv elfogadta, és a másodfokú tárgyalást a Győri Ítélőtáblának szignálta ki. Ahol már ismerkedhetnek a hatalmas iratmennyiséggel. Bízunk abban, hogy ott nem a jog, hanem az igazságszolgáltatás fog működni. Tény és tárgyszerűen, és persze betartva a törvényi előírásokat.
Természetesen a nyári szünetet követően, igencsak dolgoznak a fellebbezést benyújtó vádlottak ügyvédjei. Elsősorban az első fokon eljárt bíróság ítéletének írásos indoklását forgatják sűrűn. Azt a 610 oldalas művet, amelyet nem valószínű, hogy magyar igazságszolgáltatás remekműveként fog bekerülni az irattárba, és nem a szakkönyvtárába. Egyre erősebb a meggyőződésünk, hogy öt vádlott úgy került ebbe az ügybe vádlottként, mint Pilátus a Crédóba!
Erre fényes példa lesz az, amit az egyik ügyvéd, védence érdekében összeállított. Összeállította úgy, hogy nem tudta kikerülni a másik négy érintett vádlott ártatlanságának, vagy a rosszul összetákolt nyomozati anyagok alapján emelt vádirat tarthatatlanságát velük szemben. Nem írjuk meg, hogy hány oldalon szedte össze az ügyvéd a törvényességi, eljárásjogi hibákat, a fel nem derített történéseket, a meg nem hallgatott tanúkat, az emberi sorsokat derékba törő alapvető szakmai hibákat.
Ám, ha a címben számokra utaltunk, zárszóként legyen elég annyit tudnunk, hogy a Btk., és Büntetőeljárási Törvénykönyvben megfogalmazott törvényeket egy híján húsz esetben sértették meg az eljáró hatóságok.
Mi meg folytatjuk a kereséseket, kutatásokat, mert valószínűleg fogunk még találni. Hibákat.